Weöres Sándor - Pásztor Béla
1
Tûz a házam, ispiláng,
hegyes tornya rõzseláng.
Piros-sipkás emberke
mákot kaszál kertembe'.
2
Ha karodban elalszom,
hét tükörben nézd arcom.
Ha álmodban meghalok,
csukj be hét nagy ablakot.
3
Anyám, ne ûzz denevért,
minden köved engem ért.
Én sírtam kiszegezve
ajtód fölött az este.
4
Fehér kígyó jaj de szép!
Fején a Hold gyöngye ég.
Sziszegése : zuzmarás
fülemüle csattogás.
5
Ha szerettél, eressz be,
ne tégy seprût keresztbe.
Jaj, ne hívjál templomba,
hívjál üres malomba.
