Tudod, hogy mindig veled álmodom,
Tündöklő csillagfény-leány,
Az életem biz' mitsem ér,
Ha nem Te vagy, ki hozzám ér...

Ha rám mosolyogsz, hát rögtön szép a nap,
Mosolyod szép, mint napsugár...
Mi gyümölcsöt érlel fönn a fán,
Nem is lehetsz ember talán...

R.:
Tündér léptű, ragyogó virág, nélküled elsorvadok!
Tündér léptű, ragyogó virág,... Vagy talán meg is halok...

Tudod, hogy nem sok, amit adhatok,
Szerelmen kívül semmi mást.
Lehet, hogy ennyi épp elég,
Ha nem, hát a szívem elég...

A magány felsebzi a lelkemet,
S nélküled egyedül vagyok...
Szép vagy, szép, mint senki más,
Kívánatos műalkotás...

R.: Remélem, meg is halok...

Lehet, hogy mindez téged megérint,
S könny csordul ki szemedből,
De az is lehet, hogy nevetnél,
Ha végleg elfelejthetnél...

De figyelj, értem ugyan ne aggódj,
Nem kell, hogy viszontszeress...
Boldogságod kincs nekem,
Hát dönts: velem, vagy nélkülem?

Szerzö : Ismeretlen.